Az iskola rövid története


(Jubileumi Évkönyv 1915-2015)

Mielőtt a történetet alaposabban megismernénk, ismerjük meg azokat, akiknek köszönhetően ennyi mindent tudunk településünk iskolájáról.

Elsőként Kismartoni Ferencet, aki az iskola ötvenedik jubileumára elkészítette dolgozatát: Nagymaros iskoláinak története a XVIII. századtól 1948-ig, illetve Döbrössy Mihálynét, aki Nagymaros történetét kutatja évek óta. dr. Jancskár Sándorné később kibővítette az iskolatörténetet 1966-ig. Mundi Jánosné pedig az intézmény törzskönyvében összefoglalta az 1991-ig történteket. Fényképekkel pedig Bessenbacher Gézáné dokumentálta az eseményeket. Nélkülük nem, vagy csak nagyon nehezen tudnánk ennyit iskolánk történetéről.

Bár a 100. évfordulót ünnepeljük, természetesen ez csak a felső iskola épületére igaz. Nagymaroson az oktatás sokkal korábban kezdődött. Első írásos feljegyzésünk a XVI. századból származik, mely 4 deákot említ, akik, sok egyéb tevékenység mellett, az oktatással is foglalkoztak. Elsőként római katolikus iskola indult a településen. Oláh Miklós, esztergomi érsek az 1560-as zsinaton kötelezi a plébániákat a tanítótartásra. Nagymaroson az iskola indításának kezdetét pontosan nem ismerjük, de az első kántortanító neve 1717-ből ismert: Soltányi Nándor. A nagymarosi iskola igazgatója 1730-ban Geiger Henrik volt. Az iskolát a katolikus hitközség tartotta fenn. 1884-ben átalakították, ekkor 5 osztály működött benne. 1890-ben a Korona uradalom megveszi a kocsmát a Váci út 18 alatt, így 1893-tól a lányok és a fiúk külön épületben elhelyezett osztályokba jártak. A fiúk a Váci úton a mai alsó iskolába, a lányok a régi napközi épületébe a templom mellett tanulhattak. Sőt, ebben az időben indult az első óvoda is (1892). Tanköteles diák ebben az időben 670 gyerek volt. 1909-től a népiskola állami kézbe került és helyhiánnyal küzdött, ezért több osztályt magánházaknál helyeztek el, melynek bérletét az állam fedezte. A gyerekek felszerelése a 20-as évekig egy olvasókönyv, egy palatábla és a hozzá tartozó palavessző és törlőkendő volt. Ekkor az iskola igazgatója Sipos Mihály volt.

1912-ben a város vezetése Stenczl Ferenc bíró vezetésével oktatásra alkalmas épületet keresett. A kijelölt területen 3 ház állt – Lázár Jakab fűszerkereskedő háza, a Ritzl-ház (itt üzemelt az első mozi), illetve a Heffenträger-ház, ahol kovácsműhely volt. Ezeket 21.000 koronáért kisajátították és lerombolták. Az új iskolát dr. Sváb Gyula miniszteri tanácsos tervei alapján építették (vele részletesebben a következő részben foglalkozunk) 1913-15 között. Elrendezése: 12 tanterem, 2 szertár, 1 iroda, 2 tanítói szoba, vendégszoba, szolgálati lakás. Ekkor az iskolának 682 tanulója volt, 331 lány és 351 fiú, 150 magyar és 532 német anyanyelvű.

1915-től a Váci út 18. szám alatt fiú magánpolgári iskola működött, vezetője Fehér Béla volt. 1916-tól már Állami Polgári Fiú Iskola működött, igazgatója Aágh József volt. Ezt az épületet 1935-ben életveszélyesnek nyilvánították, átalakították és kibővítették: a régi épületből tornaterem és öltöző lett, a másik részen 4 tanterem, igazgatói iroda, tanári szoba, szertár és egy szolgálati lakás az udvaron. Az épületnek külön csatorna- és ivóvíz vezetéke volt.

1936-ban megindult az Árpád-házi Szent Margit Római Katolikus Polgári Leányiskola két osztályban 49 tanulóval a régi napköziben.

Így az oktatás az államosításig az állami Elemi Népiskolában, az állami Polgári Fiúiskolában és a római katolikus Polgári Leányiskolában folyt.

Az 1945-ös rendelet értelmében megkezdték az általános iskola fokozatos kiépítését. A polgári iskola első osztályát nem indították, helyébe illesztették be az általános iskola5. osztályát.

1947-48-ban megszűnt a 32 éves polgári iskola és átadta helyét a nyolc osztályos állami általános iskolának. 1948. augusztus 6-án kelt rendelettel egyesítették az általános iskolát és az államosított római katolikus leányiskolát. Igazgatója: Bundi Miklós volt. A nagymarosi egyesült iskola, mint önálló iskola működött, és mint anyaiskolához 7 további népiskola tartozott (Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Szob, Zebegény). A folyamat csak 1949-ben fejeződött be, ekkortól a Nagymarosi Állami Általános Iskola teljesen osztatlan, magyar tanítási nyelvű iskola lett. Négy épületben 17 tanterem, 1 nevelői lakás és 2 altiszti lakás volt. 1949-ben 566 tanuló járt az iskolába, 290 fiú, 276 lány, a 21 tagú tantestület a 3 iskola tanáraiból került ki. Az Váci úton és a nagyiskolában működött az általános iskola, a régi napköziben iparos tanonciskolát rendeztek be.

1950-től 1975-ig Osztényi Endre az iskola igazgatója. Működése alatt az iskola mind pedagógiai szinten, mind eszközök szintjén sokat fejlődött. 1951 és 1970 között sok gyermek-színdarabot is rendezett Jakus Mihályné, Hilda néni (pl. Az égigérő fa, Zenélő doboz, A muzsikáló fazék).

1953-ban a szülők kérésére 1 napköziotthonos csoport indult, 40 fővel 1-8 osztályig. 1954-ben második napközis csoport indult, így az alsó és felső tagozat külön vált, 40-40 tanulóval. A háború alatt tönkrement tornatermet is ebben az évben újították fel. 1959-ben elindult a harmadik csoport, sőt, játszóteret is létesítettek az udvaron. Az ötvenes években modernizálták az iskolát: néma, majd hangosfilm vetítőgép, diavetítő, gramofon 1965-től televízió és magnetofon segítette a tanárok nevelő munkáját.

1957-58-ban a tornatermet felszerelik bordásfallal, gyűrűhintával, mászórúddal és még sok más tornaeszközzel.

A hatvanas évek elejétől a tanulók magas létszáma miatt 3-3 párhuzamos osztály indult. Az 1965-1966-os tanévre 21 osztály működött 717 diákkal és 29 pedagógussal. Új tanterem kialakítására volt szükség: így az alsó iskola tanári szobáját átalakították.

1960-ban elindult az első gyógypedagógiai osztály 11, főleg első és második osztályos tanulóval. Ugyanebben az évben megindult a politechnikum (későbbi technika óra) oktatása, és ekkor alakítják ki az alaksorban a két altiszti lakásból a gyakorlati foglalkozás termeit is. Ezt megelőzően különböző szakkörökön (repülőmodellező, ezermester, valamint kézimunka) ügyeskedhettek a gyerekek.

1961-62-ben levelező felső tagozat is indult – olyan felnőttek iratkoztak be, akik csak a népiskolai négy osztályt végezték el.

1964-ben és 65-ben gimnáziumi osztályt is indítottak, de a szobi gimnázium megalakulásával a nagymarosi gimnázium megszűnt. Két érettségiző osztály végzett itt.

1963-ban felújították a felső iskola épületét.

Sok problémát jelentett az iskola korszerűtlen fűtése, ezért 1974-ben olajkazános központi fűtést szereltek be, a Váci úti iskolába pedig 1978-ban cserélik a rendszert. A gyermekek étkezése az átalakított lány polgári iskola épületében történt. Már ebben az időben felmerült egy korszerű napközis konyha kialakításának igénye a nagyiskola épületéhez kapcsolódva. Erre elég sokat kellett várni, és a helyszín is változott egy kicsit.

1973-74-ben modernizálják az óvodákat és önálló egységként leválasztják az iskoláról, majd egy későbbi időben visszacsatolják az iskolához.

1975-1991-ig Mundi Jánosné az igazgató.

1975-től kabinet-rendszert vezettek be a felső tagozaton, fizika és kémia tantárgyakból. 1977-ben modernizálják a felső iskola mosdóját, vízöblítéses WC-ket szerelnek fel. 1978-79-ben mindkét épületben modernizálják a világítást, és a napközi otthonos konyhát is felújítják, bővítik, 500 fő ellátására lesz alkalmas.

1980-tól biológia és kémia szaktantermeket alakítanak ki. 1981-ben az alsó iskola mosdóját is modernizálják, az előtérben alakítják ki a kézmosókat, 1982-ben itt is vízöblítéses WC-k szerelnek fel. A nagyiskolában a könyvtár, a tanári, a női politechnikum, és a mozgalmi terem kialakítására és modernizálására kerül sor. Következő évben tatarozzák az alsó iskola épületét.

1984 szeptemberétől az iskola német nemzetiségi nyelvet oktató általános iskolaként működik.

1991-1996-ig Szilágyi Erzsébet az igazgató.

1992-ben elindul a szakiskolai és 9. nyelvi osztály. Stuttgarti kapcsolatok révén a nyelvi osztály diákjai 6 hétre Németországba mehettek nyelvgyakorlás céljából. Bár a nyelvi osztály 2002-ben megszűnt, a lehetőség, a külföldi útra mind a mai napig fennáll. A diákok felső tagozaton, év végén szóbeli vizsgát tettek.

1996-2001-ig Végvári Györgyi az igazgató.

1996-1997-ben renoválják az iskolát, visszakerül a lány bejárat fölé az iskola éke a koronás címer, mely később iskolánk zászlajára is felkerül. Valószínűleg az eredeti Zsolnay kerámiát az államosításnál szétverték. Az iskola 1997. május 11-én felvette a Kittenberger Kálmán nevét. A híres vadász 1920-1958-ban bekövetkezett haláláig városunk lakója volt.

1999-2000-es tanévben pályázati pénzből átépítették, felújították a tornatermet. Szintén pályázatbóllett létrehozva az számítástechnika terem.

Az iskola neve ismét megváltozott: Kittenberger Kálmán Általános Iskola Művészeti és Szakiskola,hiszen három művészeti ágban is – zene, tánc képzőművészet – elnyertük a minősítést.

2001-2003-ig Gyombolai Gyula az igazgató.

2002-ben megszűnik a 9. nyelvi osztály és a szakiskola, viszont helyette esti gimnáziummal bővül és gazdagodik a város. Az iskola neve innentől kezdve: Kittenberger Kálmán Általános Iskola Művészeti és Középiskola.

Az esti gimnázium kivált az iskolából és másik középfokú intézmény irányítása alá került, de Nagymaroson működött tovább.

2003-tól iskolánk hivatalos neve: Kittenberger Kálmán Általános és Művészeti Iskola.

2003-2004-ös tanévben az iskolát Bényiné Schmitt Zita és Bessenbacher Gézáné megbízott igazgatók irányították.

2004-2008-ig Laczi István az igazgató.

2005-ben került megrendezésre a felső iskola épületének 90. évfordulója. Uniós pályázatból megújult az iskola felszerelése, berendezése.

2008-2009-es tanévben Nagy Katalin látta el a megbízott igazgatói feladatot.

2009-2010-es tanévben Valentin Józsefné volt a megbízott igazgató.

2010-2012-ig Fábián Szabolcs az iskola megbízott igazgatója.

2012-től Fábián Szabolcs az intézmény vezetője.

A 2012-es gazdasági évben a napközi otthonos konyhát az önkormányzat az iskolához csatolja, 2013. január 01-től azonban levált az intézményről.

2013. január 01-től a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ az iskola fenntartását átvette, az intézmény működtetését az önkormányzat vállalta, a technikai dolgozók foglalkoztatásával együtt.

2013. augusztus 01-től intézményünk neve: Nagymarosi Kittenberger Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola.

Horváth Dávid

Naptár
2019. szeptember

H K Sz Cs P Sz V
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30
KRÉTA
Archívum
  • 2016. június
  • 2016. április
  • 2016. március
  • 2015. november
  • 2015. október
  • 2015. szeptember
  • 2015. augusztus
  • 2015. július
  • 2015. június
  • 2015. május
  • 2015. április
  • 2015. február
  • 2015. január
  • 2014. december
  • 2014. november
  • 2014. március