Újra vannak Kenusok a Dunakanyarban! (2017. október)

Mindenki próbálja összehasonlítani a kajakot a kenuval. Ez egy ősrégi rivalizálás a két sportág között, de még a legbőszebb kajakpártiak is elismerik, hogy a kenusoknak keményebben kell helytállni fél térden, mint a kajakosoknak ülve.

Az életem első nagy szerelme az a 10 év verseny kenu volt, ami átformálta a személyiségemet: megtanított küzdeni, győzni és veszíteni, alkalmazkodni, és nem megalkudni, tisztelni és megbecsülni, és még megannyi értékre, amit csak a sport taníthat meg.

A Dunán felnőni számomra a világot jelentette. A sport szeretete vezérelt a későbbi testnevelő tanári pályára is.

A Riói Olimpia után a nagymarosi két testnevelő közötti spontán beszélgetésből indult el a lavina.

Petrovics Béla kollegámmal megállapítottuk, hogy hiába olvasható a feliraton: nagymarosi Kajak- Kenu Klub, évtizedek óta nincs versenykenus a Dunakanyarban, bár korábban Nagymaroson Grécs László segítségével élt ez a sortág.

Megjegyeztem, hogy még érzek annyi energiát, hogy elindítsam az edzéseket. Pár hétre rá Döbrössy László szakosztályvezető telefonhívása azért egy kicsit váratlanul ért. „Szia Péter, hallottam, hogy szeretnél kenusokkal foglalkozni, mert ha igen, a Kajak- Kenu Szövetség támogatná.” Ez volt az a pont, ahonnan már csak előre lehetett haladni.

Az életünket próbáljuk tudatosan felépíteni, de néha az élet írja helyettünk a forgatókönyveket. Egy járatlan útra rálépni mindig veszélyes, de ha van CÉL, akkor a többi már könnyű.

Az elkövetkező hetekben, hónapokban rendszeresen beszélgettünk D. Lacival. Terveket, célokat formáltunk, majd szép lassan elkezdtük őket megvalósítani.

A nyár nagy része avval telt el, hogy az ország lehetséges kenus klubjait megkeresve használt hajók és eszközök felkutatásával, beszerzésével töltöttem. Pályázatokat adtunk be a Szövetség felé, amiből az egyik pályázatott pozitívan bírálták el, és 445 000 Ft hozzájárulást nyertünk a kenu szakág beindítására.

Polgármester Úr is biztosított bennünket a polgármesteri hivatal támogatásáról.

Mi kell a háborúhoz: pénz, paripa, puskapor. A politikusok szerint meg: pénz, pénz és még több pénz.

Megvolt minden a kezdéshez. Augusztusban sorra kerestem fel az aktív kenus edző pályatársaimat. Volt, aki pár használt lapáttal, térdeplővel, volt, aki pár lerobbant versenyhajóval, de volt, aki jó tanácsokkal látott el. A legtöbbel 30 éve nem találkoztam, de mindenki fellelkesedett, és sok sikert kívánt nekünk, nagymarosiaknak.

Szeptember 07-re meghívtam iskolánkba Opavszky Réka sződi 8. osztályos válogatott kenus tanulót. Rékában egy hihetetlenül ambiciózus sport ikont ismerhettek meg a nagymarosi gyerekek. Réka többek között arról is mesélt, hogy a legnagyobb vágya a Tokiói Olimpiai részvétel.

A beszélgetés utáni héten 5 lánnyal és 2 fiúval elkezdtük a munkát. Az elmúlt hetekben a stégen való gyakorlások után mindenki kipróbálhatta a kenuzást a vízen is.

Nagymarosnak újra vannak kenusai a Dunán.

Mozga Péter

Testnevelő